Mint ahogyan sokan mások, én is heti 40 órás munkával kerestem meg a jövedelmemet, amit aztán szépen beosztva el lehetett költeni a csekkek kifizetésére. (és még jó, ha elég volt rá!)
Szó sem volt arról, hogy nyáron hová menjünk nyaralni, mikor cseréljük le az autót, a szülinapi és karácsonyi ajándékok mérete is csak a szűkös pénztárcához volt szabva, a heti bevásárlásokról már nem is beszélve.
Gondoltam, ez így nem lesz jó, valamin változtatni kell, mert az mégsem lehet, hogy azért dolgozzak folyamatosan, hogy ki tudjuk fizetni a csekkeket! Bevallom, gyakran akadt ezzel is gondunk. Folyamatosan kerestem annak a lehetőségét, hogyan tudnánk kimászni ebből a “mókuskerékből”. Legalább annyira, hogy a fizetést, amit megkapok, azt ne csak az “életben maradásra” költsük el, hanem tudjunk költeni egy kicsit többet magunkra, szeretteinkre, utazásra, szórakozásra.
Állhatatos ember lévén addig keresgéltem, mígnem úgy gondoltam, rátaláltam a megoldásra! Próbáljuk meg külföldön!
Nos, ez közel 3 évvel ezelőtt volt és egy dolog kivételével minden megváltozott! Már nem csak a csekkeket tudjuk kifizetni, hanem tudunk utazni, szórakozni, nem okoz problémát a heti rendszeres bevásárlás, le tudtuk cserélni az autónkat és a többi…. Mindezt 2500 km-re az otthonunktól! Az, hogy hogyan jutottunk el eddig, az egy másik történet. Ha valakit érdekel, szívesen megosztom vele személyesen.
Hogy mi az az egy dolog, ami nem változott? A heti 40 órás munkába járásom.
Persze most lehetne azt mondani, hogy szerencsém volt, vannak ismerőseim, meg ezekhez hasonló dolgok. De egyet el kell mondanom: ha nem keresem a változás lehetőségét, ha nem adok fel sok mindent, ha nem mondok le sok mindenről, akkor a szerencse mennyire befolyásoló tényező lett volna?
Most megint úgy érzem, hogy itt a változás szele…
De most az online világ felől fúj a szél, és én nem harcolok széllel szemben!
